A hírek szerint épp egy 14 esztendős gumicukortolvaj kezén kattant a bilincs. Újra fel kell tennem a kérdést: mit tanulnak a fiatalok az elzárásból? Biztos hogy ebből tanulnak? Közben ráadásul olyan is akadt, aki nem állítja, hogy olyan egyértelműek lennének e tekintetben a nyugat-európai tapasztalatok.

Az épp csak fiatalkorú fiú egy kirakodóvásáron markolt bele a gumicukorba, és nem, nem akarom azt mondani, hogy épp olyan gyerek, mint a többi. Egyáltalán nem olyan; mint a hírből kiderül, már többször kapták lopáson, és gyermekotthoni elhelyezéssel próbálták kezelni a helyzetet. Bízom benne, hogy nem egy harmonikusan működő családból ragadták ki a kisdiákot, és feltételezem, hogy a gyermekotthonban kiépített interperszonális kapcsolatai sem jelentenek olyan megtartó erőt, mint a amit a család - az elzárást helyeslő kommentárok szerint is - jelenthetne. A rá váró 30 nap büntetés nem szakítja ki sehonnan a fiatalt, épp csak még jobban kitaszítja a társadalomból, még kevesebb a társadalom iránti szolidaritást várhatunk majd tőle.

Gondolkozzunk el újra és újra! Egy ekkora léptékű változtatást követő időszakban érdemes ezt megtenni.