Mélyszegénységben élő családok élete: otthon, munka, család, barátok, gyerekek, játék,
étel. Ezekbe a kategóriákba rendezték össze az általuk készített szociofotókat az ELTE szociális munkás hallgatói idén, 2010-ben „A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évében”.
Egy fénykép.
Egyetlen pillanat.
Egymásra nézve.
A 95. oldal kislány-arca belém égett.
Még számtalan nevető gyerekarc időtlen töredékként ott fog élni bennem: egy félüvegű szemüvegen át, egy leharcolt kocsi tetején, egy kutyapofit dörgölve vagy egyszerűen csak egymást ölelve nevetnek…
Minden nyomorúság közepette őket még nem érintette meg a keserűség. Szomorkodik helyettük a plüsselefánt lekonyuló füllel és a felnőttek, akiknek muszáj menni, menni, menni tovább a kiáltó szegénységben. Muszáj minden egyes napnak újra és újra nekimenni, a gyerekek meg néznek ki az ablaküveg nélküli kereteken vagy játszanak az utcán a düledező vályogházak közepette, a gyér füvön. A gyerekek mélyszegénységben is gyerekek, akik mi mást csinálnának, minthogy játszanak és nevetnek, mert ezek a gyermeki lét fő tevékenységei bármilyen körülmények között. Földbe vájt barlangszerűségben, egyenszürkén, kövekkel és botokkal.
Az albumot egy nyolcadik kerületi könyvtárból vittem haza. Frusztrált, hogy ott maradjak, és képen nézzem szinte azokat a gyerekeket, akik ott voltak húsvéren. Roma kisfiúk és kislányok. Rajzoltak, könyveket lapozgattak és csöndesen nevettek. Ők magukba szívhatták a könyvkultúra illatát a szegénység kultúrája mellé. Meg arra is, amit nemrégiben sajtóvisszhangot keltett: „az új Kormánynak is, nekünk is rengeteg tennivalónk van.” A magyarországi mélyszegénységben élő gyerekek nem halnak éhen, de nélkülöznek olyan dolgokat, melyek nekünk, akik olvassuk ezt a cikket, megadattak.
Mostanában valahogy foglalkoztat a gyermeki mosoly, nevetés és kacagás. Eltérő hátrányok eltérő nevetést fakasztanak. És örömöket is. A következő ajánló erről fog szólni. Egy kisfiúról, akinek nem a létfeltételei kérdésesek, hanem a létmódja. A mi társadalmi nézeteink szerint.
Fodor Kata (szerk.): Menni, menni, muszáj menni… - Szegénységről, gyerekekről, romákról
Válogatás az ELTE szociális munkás hallgatóinak fotóiból
Napkút Kiadó, 2010.
A kötet szerzői:
Babusik Ferenc, Berki Judit, Bódis Kriszta, Dés László, Farkas Zsuzsanna, Ferge Zsuzsa, Feuer Mária, György Péter, Horváth Dávid, Neményi Mária, Ranschburg Jenő, Révész Tamás, Romano Rácz Sándor, Spiró György, Szomor Éva, Závada Pál, Zolnay János
